Tételmondat: „Minden apa hős a fia szemében. Legalábbis amíg túl kicsi, hogy másokat is megismerjen.”
Sztori: Harrynek mindene megvan: jó állás egy talk show producereként, gyönyörű feleség, cuki gyermek. De egy este hirtelen őrülettől vezérelve, és mert életét dögunalmasnak tartja, lefekszik az egyik munkatársnőjével. Miután a felesége ezt megtudja, Japánba megy hátrahagyva addigi életét. Mert ugye a hazug ember hamarabb megbotlik, mint a sánta kutya. Így hát a négy éves Pat nevelése Harryre marad, amire ideje is jut, miután az állásából is kirúgják. Harrynek hirtelen egyedülálló szülőként kell helytállnia. Átértékeli addigi életet, és az apjához fűződő viszonyát is.A regény elég sok témát boncolgat: megcsalás, válás, szerelem, gyereknevelés, kapcsolat a szülőkkel, munka, betegség. Csupa olyan kérdés, amivel a 30-as korosztály nap, mint nap szembenéz. De teszi mindezt rengeteg szeretettel, humorral és öniróniáival, ami nagyon élvezetessé teszi a könyv olvasását. Lehet, ha mindenki ezekkel felvértezve állna az élethez, könnyebben venné az akadályokat.
Mindenki számára lesznek a könyvben torokszorító részek, attól függően, hogy milyen akadályokkal nézett szembe eddig az életében. Vannak egyedülálló barátaim, vannak, akik már elváltak, akik elvesztették a munkájukat, vagy akik a gyerekneveléssel birkóznak. Nekik kifejezetten ajánlom Parsons regényét: hadd nevessenek kicsit más kárán, és utána egy kicsit magukon is.
Személy szerint: 7/10
Érdekesség: 1984-ben tönkrement Parsons házassága, és egyedül nevelte az akkor 4 eves fiát, Bobby-t. Ez az időszak ihlette a regényt.
Kinek ajánlom? Akinek van apukája, akinek volt, és aki maga is apa.
