Tételmondat: „A veréb sivított egyet, és Sara teste megfeszült egy pillanatra, talán mert a madár megpróbált kiszabadulni.”
Sztori: Schweblin novellái Kafka novelláit jutatták az eszembe (bár nem csak nekem, mert a könyv ajánlója is megemlíti ezt). Bizarrak, egy torz világba kalauzolnak minket, ami mégis olyan ismerősnek tűnik számunkra.
A címadó novellában egy apának kell szembe néznie a felfoghatatlannal, és elfogadnia mentálisan sérült gyerekét (A madárevő). A Minőségét megőrziben egy olyan abortuszról olvashatunk, amiben a magzat nem sérül, sőt még meg is őrzi a minőségét. És megtörtént már veletek az, hogy más ember depressziója láttán sokkal erősebbnek éreztétek magatok, és sokkal jobbnak láttátok az életetek, mint amilyen is az valójában? (Walter, a bátyám) Vagy vágytatok valamire, de amikor a valóságban is megláttátok, rájöttetek, hogy még sincs rá szükségetek? (A pusztán) Vagy hallotok egy mesébe illő, hátborzongató történetet, de a legszörnyűbb érzésetek az volt, hogy ez talán a valóságban is megtörtént? (A föld alatt)
Az én személyes kedvencem mégis az egyik legkevésbé abszurd novella, A télapó ma nálunk alszik, amely csak a gyerek képzeletétől válik bizarrá. Egy kisgyerek nem érti, hogy anyja miért depressziós, apja pedig miért olyan furcsa. De egy este beállít hozzájuk a „télapó”, akit már nagyon várt. De ez a „télapó” részeg, és szerelmes az anyjába, és úgy tűnik, hogy az anya sem közömbös a „télapó” iránt. Így történhet az meg, hogy aznap este a „télapó” a kisfiúék házában alszik. Valójában nagyon szomorú novellának kéne lennie, de a gyermek ártatlansága miatt ez az egész kínos szituáció bájossá válik.
Személy szerint: 8/10 (Tényleg jók a novellák, de az az igazság, hogy már olvastam jobbakat is. Viszont ha azt nézem, hogy ez a szerző első műve, nagyon is jár az elismerés.)
Érdekesség: Az argentin írónő kedvenc írói: Franz Kafka, Fyodor Dostoevsky, Flannery O’Connor, John Cheever és J. D. Salinger.
Kinek ajánlom? A bizarr mesék kedvelőinek.