Tételmondat: „Hogyan fajulhatott idáig az életem?”

A Házkeresésben Oetes egy fiatal párról ír, akik elveszették kisbabájukat, és ezt próbálják valahogy feldolgozni. A nő magába zárkózva, a férfi pedig új házat próbál keresni szinte már megszállottan. A Hőség című novellában egy szörnyű történetről olvasunk. Egy fiatal ikerpárt megöl egy fogyatékos, amolyan csendes őrült egy kisvárosban. A Kés című darab egy nemi erőszakról szól: egy nő rablótámadás áldozata lesz otthonába, de mivel a rablók nem találnak elég zsákmányt, megerőszakolják. És mint sok nő, ő is magát kezdi el okolni a történtekért (Miért nem zárta be az ajtókat?).
Míg a kezdeti novellák a hétköznapi őrülettel foglalkoznak (hogyan birkózik meg az emberi elme egy tragédiával), addig az utolsó novellák már abszurd, dühöngő őrületbe csapnak át. Az utolsó darab, a Családi történet, amelyben egy átlagos családdal történnek bizarrabbnál bizarrabb dolgok: a szülők elvállnak, és az anya új apával állít haza. A gyerekek rögvest elfelejtik az igazi apjukat. Háború tör ki, és éhínség. Az egyik lány furcsa szörnyszülöttnek ad életet. Vadabbnál vadabb események követik egymást, mégis a család éli a hétköznapi életét.
Személy szerint: 9/10
Érdekesség: Oetes hihetetlenül termékeny író: 39 regénye, számos novellás és verses kötete, drámája, valamint esszéje is megjelent. Sőt Rosamond Smith és Lauren Kelly álnéven is alkotott. Kritikusai gyakran a szemére is vetik, hogy a mennyiség a minőség rovására megy. Rajongói (például én) ezt cáfoljak.
Kinek ajánlom? Akik nem félnek szembenézni a valósággal.